2009. március 16., hétfő

HUSZONEGYEDIK BEJEGYZÉS - Eretnek morfondír, a végén satnya példázattal

A nap krónikájához hozzátartozik még, hogy egyik barátom ma tudta meg, hogy felvették Oxfordba, egy ismerősöm pedig a neves nap alkalmából Márciusi Ifjak Díjat vehetett át. (Innen is gratula nekik.) Ha jól tudom, mindketten két évvel idősebbek nálam - és persze jó egoista módjára az ő sikerüket is csak saját életpályámra vonatkoztatva tudom kezelni (hiszen, mint tudjuk, egoista az, akit csak saját maga érdekel, nem pedig én): vajon leszek-e két év múlva olyan helyzetben, hogy hasonló sikereknek örülhessek? Távol álljon tőlem a kálvinista eretnekség leghalványabb gyanúja, de vajon a világi sikerek nem valami mélyebben meglévő adottság külső jelei?

Ha az ember vonaton utazik, s nem azok az állomások következnek egymás után, amelyek a menetrend szerint az áhított célhoz viszik, rögtön tudja, hogy rossz irányba szállt.

4 megjegyzés:

  1. Jaj, fúj, frusztráló emberek, meneküljünk fejvesztve! :)

    VálaszTörlés
  2. Inkább ne, ígérem, jó leszek :-)

    VálaszTörlés
  3. Kedves Máté,
    no de:

    mi az az az "áhított cél", amihez a vonat viszi? És miért épp ez a rossz, Lutherrel kapcsolatban és a refeormáció determinizmus-felfogását tükröző hasonlat? Megvan a pálya, de letérni róla nem lehet? Vagy: mindenképpe van valamilyen pálya "kijelölve" azután vagy rábukkanunk vagy nem? Na de a rossz pálya csak a jóhoz képest bír értelemmel, de akkor meg a determinizmus nem stimmel....Szóval - legalábbis filozófiailag - nekem nagyon nem smakkol a hasonlat. Ez az egész sztori csak akkor állja meg a helyét, ha mintegy retrospektíve, visszafele értelmezzük cselekedeteinket, akkor áll elő ez "másképpnemislehetettvolna" kép. De ez szerintem a jövőendőbeli cselekedetinkre sehogysem működik.
    Barátsággal,
    F

    VálaszTörlés
  4. Kedves Máté,
    no de:

    mi az az az "áhított cél", amihez a vonat viszi? És miért épp ez a rossz, Lutherrel kapcsolatban és a refeormáció determinizmus-felfogását tükröző hasonlat? Megvan a pálya, de letérni róla nem lehet? Vagy: mindenképpe van valamilyen pálya "kijelölve" azután vagy rábukkanunk vagy nem? Na de a rossz pálya csak a jóhoz képest bír értelemmel, de akkor meg a determinizmus nem stimmel....Szóval - legalábbis filozófiailag - nekem nagyon nem smakkol a hasonlat. Ez az egész sztori csak akkor állja meg a helyét, ha mintegy retrospektíve, visszafele értelmezzük cselekedeteinket, akkor áll elő ez "másképpnemislehetettvolna" kép. De ez szerintem a jövőendőbeli cselekedetinkre sehogysem működik.
    Barátsággal,
    F

    VálaszTörlés