TIZENEGYEDIK BEJEGYZÉS - Egalitárius vakság

1.
Ugyebár legutóbb írtam, hogy az általános sztrájk keretében a diákok mindenféle vágyálmaik megfogalmazását ragasztgatják ki az ENS épületében. Volt itt ugyebár Althusser, Bourdieu, világbéke, csokoládé, jobb világ, mindenféle nyalánkság. Namost amin tényleg megakadtam pár pillanatra, az a következő volt: "un systéme d'éducation plus égalitariste". Hogy miért rökönyödtem meg rajta? Ennek magyarázatához kell egy hosszabb kitérő.

2.
A South Park 408-as epizódjának története a következő. Az iskola színesbőrű szakácsa úgy dönt, kampányt indít a város történelmi zászlajának lecserélése érdekében. A zászlón ugyanis egy felakasztott fekete pálcikaember látható, mellette két ujjongó fehér pálcikaemberrel. A lakosság kétfelé szakad: azt mindenki elismeri ugyan, hogy a zászló rasszista, de sokan úgy vélik, ezzel együtt része a kisváros történelmének, s ezért nem szabad lecserélni.

Végül az általános iskolás diákok rendeznek vitát a kérdésről (ez önmagában megérne egy misét, hogy ugyanis az USA-ban ilyesmi lehetséges), amely során kiderül, hogy a történelmi jelkép megtartása mellett érvelő diákok nem értették, hogy a zászlóval az a baj, hogy két fehér pálcikaember akasztott fel egy fekete pálcikaembert. Azt hitték, az erőszakossággal van a baj, azt azonban az élet részének tekintik. A néger séf ekkor fogja fel, hogy a gyerekek éppen hogy nem rasszisták: egyszerűen nem fogták fel, hogy a jelenet három szereplője "bőrszín" szerint két csoportra osztható.

(Chef: I'm not mad because the flag shows somebody gettin' killed, It's because it's racist!
Kyle's Team: Racist??
Chef: Children, don't you even know what this argument is about?! That flag is racist because a black man is being hung by white people.
Kyle: W-we really didn't see it that way.
Chef: But that's a black man up there!
Kyle: Y-yeah, but… the color of someone's skin doesn't matter.
Chef: Well of course it matters when- [catches himself] …Oh my God. Wait a minute. You children didn't even see the flag as a black man being hanged by white people, did you? that is the most beautiful thing I have ever heard.)

3.
Kanyarodjunk vissza az igazságosabb (milyen fura, hogy kapásból így fordítom magyarra azt, hogy egalitáriusabb) oktatási rendszerre vonatkozó kívánsághoz. Amikor megláttam ezt a kiírást, éppen a menzára siettem. A menzán pedig, ha csak a diákokat nézem, kétféle embert látok (tudom, tudom, már ez a nyelvhasználat is magában hordozza a rasszizmus meg az európacentrikus dominancia jegyeit, de akkor is): kaukázusit meg mongoloidot, ha úgy tetszik, "fehéret" meg ázsiait. (Utóbbiak nagyszámú jelenlétére magyarázat lehet, hogy amikor ücsörögtem a "nemzetközi kapcsolatok" irodában, szép vaskos dossziékat láttam, amik az "Oktatási megállapodás a kínai kormánnyal" és hasonló címeket viselték.) Sötét bőrszíne egyedül a menza dolgozóinak van.

Az ENS diáksága tehát nagyrészt kelet-ázsiai vendéghallgatókból, illetve igen jó szociális helyzetű családból származó, fehér diákokból áll. Akik tehát bizonyos értelemben már születésüktől fogva nyertesei a munkaerőpiaci, társadalmi, gazdasági stb. versenynek. Azzal pedig, hogy bekerültek egy elitintézménybe, jó eséllyel végleg bebetonozták magukat az "éhen már nem halunk"-kategóriába. Mindezt nyilván félig-meddig készen kapták, s olykor-olykor tettek is érte (például szorgalmasan tanultak, no meg voltak ambíciók, satöbbi) - vagyis teljesen egyértelmű számukra, a legritkább esetben sem reflektálnak rá. Ez pedig pontosan abból látszik, amikor valamelyikük képes kiírni egy ilyet: "egy igazságosabb/egalitáriusabb oktatási rendszerért".

Ezek a gyerekek nem fogják fel, hogy ők annak köszönhetik jelenlegi helyzetüket, pozíciójukat, hogy az oktatás nem egalitárius. Komoly versenyvizsgán lettek kiválasztva, ha gyakorlatilag már nem is, de az intézmény önmeghatározása szerint továbbra is azzal a céllal, hogy az államgépezet magasan kvalifikált fogaskerekei lehessenek. Naivan és jószándékúan vágynak az esélyek kiegyenlítésére, miközben minden privilégiumuk abból származik, hogy az esetleg ugyanolyan jó képességű, de a külvárosban született néger kisgyerek legfeljebb akkor jut el az ENS-be, ha felveszik szakácsnak.

Mivel liberális neveltetésen részesültek, és abszolút nem fogékonyak a rasszizmusra, tulajdonképpen vakok arra, ami a szemük előtt történik. Mindez pedig jól illeszkedik abba a - nyilván sokféle előítéletből táplálkozó - képbe, amit a haladó francia baloldali gondolkodásról alkottam magamnak: a szándékok nagyon jók, csak olyan az egész, mint a Mikulás a viccben: "Gyerekek, ti miért vagytok ilyen soványak? - Mert nem eszünk eleget. - Hát ha nem esztek rendesen, akkor nincs ajándék!"